Kakaó (Theobroma cacao)
A kakaófa a mályvafélék családjába tartozik. Gyümölcse a kakaóbab. A kakaófa tudományos elnevezése – theobroma cacao – a görög theósz (isten) és broma (étel) szóösszetételből ered.
Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik.Az amerikai kontinensről még néhány megfelelő klímájú termőterületre vándorolt az akár 12-15 méteres magasságot is elérő kakaófa, amely a gazdag táptalajt és a sok esőt kedveli. Göcsörtös felületű, barna törzse hamar elágazik. Fája halvány rózsaszínű. Nagy, sötétzöld tojásdad alakú levelei kihegyesedők. A hosszú kocsányon függő virágok az idősebb ágrészeken jelennek meg. A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. A virágok délután nyílnak ki és egész éjszaka nyitva maradnak. Az ellipszoid alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. Az óriás termésének sárgásfehér húsában 20-40 csontfehér mag található, ezek a kakaóbabok.Európában a legkedveltebb a Venezuelában őshonos kakaófajta, a criollo (’kreol’), de az Amazonas-esőerdeiben termő forastero is igen jó minőségű és népszerű – gyakorlatilag minden egyéb fajta e kettőre vezethető vissza. Addig azonban, amíg kakaóporrá vagy csokoládévá alakul a bab, hosszú és bonyolult eljárások sokaságán megy keresztül.A friss kakaóbab fogyasztásra alkalmatlan. Ezért az érett termésből kinyert magokat termőterületén jobbára banánlevelek alatt vagy lefedett, lyukakkal ellátott ládákban napokig izzasztják, ennek során nem csupán a felesleges folyadék távozik, de beindul az erjedés is. Az így fermentált kakaóbabokat ezt követően közel két hétig szárítják, miközben folyamatosan forgatják, elkerülve a meleg trópusi éghajlaton könnyen bekövetkező károsodást, romlást. A már száraz bab eredeti méretének a felére csökken. Ezután zsákokba mérik, és minél gyorsabban eljuttatják a világ számos részére, ha 3-4 hónapnál többet várakozik a meleg trópusi éghajlaton, jelentősen veszít a minőségéből, és akár tönkre is mehet.A legjobb ültevényeken az erjedő kakaóbabokat folyamatos kontroll alatt tartják, ha kell visszahűtik. Ezek a kakaóbabok nagyon finomak, öröm velük dolgozni, magas minőségű csokoládét lehet készíteni belőlük.A kakaót különböző módon lehet feldolgozni. A pörkölés az egyik módja. Minden fermentált és szárított kakaóbabot nyers kakaóbabnak hívunk joggal, mivel még pörköletlenek A kakaó ipari feldolgozásánál 100-140°C-on pörkölik a kakaót, míg a nyers kakaót lassan fermentálják és maximum 42°C-on szárítják, így jobban megőrzi tápanyagtartalmát.. Az alacsony hőmérsékleten fermentált babokat azonban nem kell pörkölni, mivel a megóvott gyümölcs aromákat csak elégetnénk.Az átlagos kakaóbabok esetében – a kávéhoz hasonlóan – ízük előcsalogatása érdekében azonban fontos a pörkölés. A kakaóbab pörkölésénél a benne lévő antioxidánsok mennyisége 70%-al csökken és a C-vitamin tartalma is jelentősen károsodik.
A pörköletlen kakaó szignifikáns mennyiségben tartalmaz ásványi elemeket, mint például cink, magnézium, króm, mangán és réz. De a pörkölés folyamán a magas hőkezelés által a kakaó elveszti az ásványi anyagok több mint 85%-át is.A kakaót nevezik a boldogság italának is, ennek az az oka, hogy kellemes hangulatot teremt a fogyasztók körében. Kakaó tartalmaz olyan vegyi anyagokat, amelyek az emlékezőképességet fokozzák és enyhén eufórizálnak. Az arginin és az aminosavak növelik a vér áramlását az egész testben, fokozzák a nemi vágyat és regenerálják a kimerült szervezetet.A teobromin alkaloida az egyik fő antioxidáns, amely megtalálható nyers kakaóban. Ez az antioxidáns tágítja a hajszálereket. A kakaó olyan élelmiszer,amelyben 20-szor több antioxidáns található mint az áfonyában,a vörös borban és a zöld teában. Ezek az összetevők könnyen tönkremennek a pörkölés során. Általában a nyers kakaóbab sokkal táplálóbb, mint a pörkölt kakaóbab. A kakaó magas antioxidánstartalma védi a sejteket, így lassítja az öregedési folyamatokat. Magas magnéziumtartalma segíti az idegi és izomműködést. Nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag. Jótékony hatásai: serkenti a vérkeringést, véralvadásgátló, segít szabályozni a vérnyomást, hangulatjavító, energetizáló.Amerikában a bennszülöttek már régóta ismerték a kakaót, aminek magját élelmiszernek és pénznek egyaránt használták. A termesztését a maják kezdték el i.e. 1500 körül. Amire Cortez katonái megérkeztek Mexikóba, a kakaó elterjedési területe sokszorosa volt eredeti őshazájának. Az utolsó azték uralkodók palotájában halmokban gyűlt a kakaóbab. A legenda szerint a kakaó volt az aztékok szent madara, a kvézál eledele.A kakaóbab jóval az európai invázió után is fizetőeszköz maradt. A maják, később pedig az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek egyike a sokoatl vagy más néven habos víz, amit kakaóból, kukorica- vagy maniókalisztből, mézből, vaníliából és vízből készítettek, emellett cukorral, fahéjjal és ánizzsal ízesítettek. A magvakat borító fehér terméshúst csemegeként ették, a termés más részeiből használati tárgyakat és szereket gyártottak.A spanyolok hozták be a kakaót Európába, és innen került tovább Afrikába, Ázsiába. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak a hajókon Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle. Az első csokoládéfőző 1580-ban nyílt meg Spanyolországban. A forró csokoládé a 17. század közepén, a teával egyidőben terjedt el Európában. Ekkor még rendkívül drága csemegének számított, arannyal kellett fizetni érte. Az osztrák és francia nemesség a spanyol udvarból vette át divatját – divatról lévén szó, legalább annyian ellenezték, mint ahányan éljenezték. Linné istenítette, ezért adta neki a Theobroma, azaz „az istenek eledele” latin nevet. Clusius, híres francia botanikus ellenben azt mondta: a kakaó csak a disznóknak való. A 17. századig csak itták, napjainkban azonban már leginkább csokoládéként esszük.
A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz.A kakaó szervezetre gyakorolt hatásait Cortés a katonáin vette észre, akiknek a kakaó elfogyasztása után megnőtt a harci kedvük és az állóképességük is. A bennszülöttek körében a kakaót afrodiziákumként is használták.A kakaó pozitív élettani hatásai valóban értékesek, minőségi formában fogyasztva, ezt bárki a saját bőrén is megtapasztalhatja.Agytevékenység serkentő, regenerálja és javítja a memóriás képességeket.Értékes tulajdonságait az alábbiaknak köszönheti:• több mint 300-féle különböző értékes vegyületet tartalmaz
• az ásványi anyag és vitaminok bőséges tárháza, gazdagon megtalálható benne a foszfor, a magnézium, a réz és a kálium, valamint az A, B1, B2, B6, B12, D- és E-vitamin, melyek segítenek fenntartani a szervezet sav-bázis egyensúlyát.
• erős antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, a benne lévő flavonoidoknak és polifenoloknak köszönhetően. Ezért hatásos alapanyag a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzésében.
• teobromin- és alacsony koffeintartalmánk köszönhetően élénkítő hatású, serkenti a mentális aktivitást. Ezért tud hatásos lenni megerőltető szellemi tevékenység, vagy éppen a vizsgaidőszak alkalmával.
• kevesen tudják, de a kakaónak kb. 20% élelmi rost, ami segítheti az emésztést.Nagy mennyiségben tartalmaz eszenciális zsírsavakat, illetve megtalálható benne a szervezet működéséhez szükséges amionosavak jelentős része.Felhasználási javaslat:A kakaópor felhasználható csokoládékészítéshez, süteményekbe, reggeli italokba, turmixokba, édes krémekbe, desszertekbe.Napi 1-3 teáskanál kakaópor feldobja a napunkat!