Inka bogyó, azték bogyó, perui földicseresznye (Physalis Peruviana )
Dél-Amerikából, az Andok délre fekvő vidékéről származik. Több fajtája nemesítését is ott kezdték meg még az indiánok. Gyümölcséért világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon; újabban Európában is.
Mérsékelt éghajlaton kerti dísznövényként ismerik. A nemzetség mintegy 30 faja közül egy, a lampionvirág (P. alkekengi) a Kárpát-medencében is megél. A földicseresznye európai testvére a lampionvirág vagy zsidócseresznye hazánkban is előfordul árnyas erdőkben, de termése és a növény maga is mérgező! Szerencsére könnyen megkülönböztethetők: a földicseresznye felfújt termése sosem pirosodik be, mint a nálunk élő lampionvirágé.
A viszonylag hűvös, de fagymentes klímát, a tápanyagban gazdag, homokos talajt kedveli, ezért a trópusokon inkább a hegyvidékeken termesztik. Mindenütt nevelhető, ahol a paradicsomot.
A perui földicseresznye legfeljebb 2 méter magas, terebélyesen ágas, gyakran lilával árnyalt, bordás szárú, egynyári növény. Rokonaihoz hasonlóan, mint pl. a paradicsom kis bokrokon nő. Levelei szórt állásúak, a levéllemez szív alakú. A bókoló virágok 2–4 centiméteres kocsányon egyesével fejlődnek az elágazásokban és a levélhónaljakban. Virágzás után a csésze zárt köpennyé nagyobbodik, és magába zárja a növekedő bogyót. A termése cseresznye méretű, amíg meg nem érik, a papírvékony levelek lampionszerű burokként veszik körül. A színe sárgás, narancssárgásba hajló, gömbölyű, 1–2 centiméteres bogyó, amit a megmaradó, megérve szalmasárga, felfúvódott csésze vesz körül. A sima, vékony, szilárd, áttetsző héj alatt a bő levű, narancssárgás terméshúsban számos nagyon kicsi, lapos, sárga mag ül.
Az érett termés édes vagy édeskésen savanyú, zamatos; leginkább az ananász és a szamóca ízei keverednek benne. A vitamingazdag bogyókat a csésze eltávolítása után a magokkal együtt nyersen eszik, finom önmagában vagy mint a mazsolát édességekbe használják vagy befőttnek, lekvárnak, zselének, chutney-nak dolgozzák fel, illetve italokba teszik. Pudingok, gyümölcssaláták és jégkrémek nyersanyaga; cukorral vagy mézzel párolva pedig desszert. Csokoládéba mártogatva ínyenc csemege.
A csésze érés után is megmarad, különlegessége hogy felfúvódott állapotában a pergamenszerű levelek kalitkaként magukba zárják a bogyót. Erre utal egy másik elnevezése, a “szerelem kalitkában”. Kis lámpásra is hasonlít, emiatt nevezik még “kínai lámpás”-nak is.Kiemelkedően magas a C-vitamin, béta-karotin (A-vitamin provitaminja), A-vitamin tartalma, ezért hatásos antioxidáns. 50g fedezi a napi C-vitamin szükségletet. Gazdag forrása a P-vitaminnak (Rutin), ami az erek rugalmasságának megőrzésében fontos.
Tartalmaz még jelentős mennyiségben fehérjéket, foszfort és vasat. A vas jelenléte az inka bogyóban rendkívül előnyös az előbb említett vitaminokkal összefüggésben. Az A-vitamin ugyanis hozzájárul a normál vas anyagcseréhez, míg a C-vitamin növeli a vas felszívódását. A vas részt vesz a vörösvérsejt és hemoglobinképzésben, támogatja az immunrendszer helyes működését, enyhíti a kimerültség tüneteit, javítja az összpontosítást, miközben szintén szerepet játszik a normál energiatermelő anyagcsere folyamatokban, a sejtosztódás folyamatában, valamint az oxigén és széndioxid szállításban. Mivel a vas anyagcseréhez A-vitaminra van szükség, a felszívódásához pedig C-vitaminra, ismét láthatjuk, hogy milyen csodálatosan vannak megteremtve a növények.C-vitamin tartalma elősegíti az energiatermelő folyamatokat, segíti az egészséges idegrendszeri és pszichés működést, és az immunrendszer működését is. Enyhíti a fáradtság, a kimerültség tüneteit. Mivel a kollagénképződéshez is szükség van C-vitaminra, ezért a csontok, porcok, bőr, az íny és a fogak megújulásában is szerepe van.
Antioxidáns tartalmának köszönhetően sejtvédő hatású. Az A-vitamin támogatja a látást, megelőzi a nyálkahártyák és a bőr kiszáradását, és részt vesz a sejtdifferenciálódás folyamatában.A gyümölcs fehérjetartalma igen magas (14%). P-vitaminként is ismert bioflavonoidokat, továbbá pektint, csersavat, almasavat, citromsavat és foszfort is tartalmaz.
Fitoszterol tartalma gátolja a koleszterin felszívódását, ezáltal csökkenti a vér koleszterin szintjét. A benne található fizalin a sejtek allergiaérzékenységét csökkenti.
Rosttartalma is magas 22,5%. A bogyó magjai összerághatóak, emésztést könnyítő, enyhe hashajtóhatással bír. A paraziták ellen is hatásos.Komplex egészségvédő hatása miatt “superfood”-ként tartják számon. Tradicionálisan gyógynövényként használatos a rák, a malária, az asztma, a hepatitis, a krónikus bőrgyulladás vagy reuma kezelésében.További hatásai:• hatással van a tüdő, a lép, a hasnyálmirigy működésére;
• vizelethajtó és izzadásfokozó, vagyis segíti az anyagcsere káros melléktermékeinek (albumin, húgysav) kiürülését;
• a máj és a vesék működését szabályozza, ezért vértisztító;
• akadályozza a vesekövek képződését;
• nyugtató hatású, csökkenti a belső szervek túlműködését, felfrissíti a szervezetet;
• prosztata problémák esetén is hatásos lehet;
• antioxidáns hatású;
• látóideg erősítő hatással bír;
• enyhítheti a torokfájást;
• cukorbetegek is fogyaszthatják. Készíthetünk belőle főzetet: 20 gramm szárított bogyót forraljunk 3 dl vízben 5 percig, majd még 10 percig áztassuk. Napi 3-5 csésze javasolt.A szárított, őrölt bogyóból 10-20g a napi adag. Évente egyszer érdemes lehet egy 10 napos kúrát beiktatni, amikor is éhgyomorra megeszünk 20 bogyót.A gyümölcs kellemesen rágható állaga és édeskésen savanyú íze miatt tökéletes rágcsálnivaló önmagában, vagy tápláló kiegészítője lehet különböző ételeknek. Az inka bogyót teheti kásákba, gyümölcs- vagy zöldségsalátákba, lekvárokba, gyümölcsszószokba, befőttekbe. Márthatja csokoládéba, illetve felhasználhatja hideg desszertek vagy sütemények készítéséhez. Az inka bogyó korlátlan mennyiségben fogyasztható a nap folyamán bármikor.Lehet vele koktélokat díszíteni, bármilyen tortán nagyon jól mutat. Fanyarkás íze miatt tökéletes salátákhoz és húsokhoz szószként is.