Kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus)
A keresztesvirágúak rendjén belül a sarkantyúkafélék családjába tartozó egynyári növény. Igen sok néven ismeretes: hívják sárog sarkantyúnak, sárga tőcséresnek, pücülőnek, pücőknek, kapucinusvirágnak, sőt, sarkantyúvirágnak is, ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum Borb. et Pax.). Mint láthatjuk a három faj három nemzetséget képvisel. A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény. 30 cm magas, nagy, élénk színű virágai és dekoratív lombja miatt közkedvelt. 15–20 cm-es törpét és 2 m hosszú, csüngő fajtákat is nemesítettek.
Európai elterjedéséért a spanyol hódítóknak lehetünk hálásak, akik Peruból hozták el, mint ismert gyógynövényt. Már akkoriban is felfigyeltek a sarkantyúka csíraölő hatására, amelynek köszönhetően a növény az egészség megőrzésére használható.
A növénynek minden föld feletti része ehető: leveleit pikáns, fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet: sajtokkal, salátákkal együtt fogyasztják. Ecetes-sós lében tartósított virágbimbóinak az íze a kapribogyóéra emlékeztet.
Kivonatát egyrészt erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, másrészt hajápolásra használják. Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak. Sikerrel alkalmazható arcüreggyulladás, hörghurut és hólyaghurut kezelésére is, a belőle kivont illóolaj pedig sebgyógyításra, gyulladásokra, de még korpás hajra is használható. Ráadásul növeli a szervezet ellenálló képességét, étvágygerjesztő, enyhe hashajtó hatású, így akár a fogyókúrába is beilleszthető.
A kapucinusvirágként is ismert növény igen sokoldalú: élénk színű virágaival nemcsak a kertet díszíti, de gyógynövényként is sok hasznát vehetjük: illóolajokat, mustárolajat, sok C-vitamint és káliumot tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják, magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat, de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Nem véletlenül lett a kerti sarkantyúka Németországban a 2013-as év gyógynövénye: olyan erős jótékony anyagokat tartalmaz, hogy részben helyettesítheti az antibiotikumok szedését, és még a rezisztens baktériumok kialakulásától sem kell tartanunk, ezáltal pedig csökkenti a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának az esélyét – indokolták döntésüket a német szakemberek.
Johannes Gottfried Mayer, a würzburgi egyetem botanikusa szerint Németországban ma még nem értékelik kellően a kerti sarkantyúkát mint gyógynövényt. “Ezt a növényt szinte mindenki ismeri, hiszen csaknem minden kertben ott virít. Ezért sokan úgy gondolják, hogy valamilyen közönséges növénnyel van dolguk, pedig erről szó sincs”.
Az egyik leghatásosabb természetes antibiotikum, mintegy 45 baktériumtörzs ellen hatásos anyagokat tartalmaz.
Dr. Petrik Marina orvos-természetgyógyász, fitoterapeuta szerint:
“A sarkantyúka igénytelensége miatt nagyon népszerű kerti növény, de gyógyhatását kevesen ismerik. Ahol nem permeteznek, ott nyugodtan termeszthetjük és szedhetjük salátákba, szendvicsekbe, hiszen az illóolajok nyersen fogyasztva érvényesülnek.”
Ha teát készítünk a növényből, leforrázzuk és 15 perc múlva megisszuk, akkor bár veszít a hatóanyagaiból, de gyulladásgátló hatása még így is érvényesül – ezért is alkalmazzák sokszor teakeverékekben.
Nem tudunk olyan mellékhatásairól, melyek miatt bárkinek is ellenjavallt lenne. Szoptatós anyukák és állapotos nők is fogyaszthatják.