Canchalagua ( Schkuhria pinnata )
A canchalagua egy évelő gyógynövény, körülbelül 70 cm magasra nő. Számos kis virágot hoz, szellős, felálló szárakon. A canchalagua őshonos Dél-Amerikában, és általában megtalálható a szárazabb hegyvidéki régiókban mintegy 2000-3000 méter magasságban, elsősorban az Andok zárt völgyeiben Peruban. Termesztik más országokban is, így megtalálható szinte teljes Latin-Amerikában, ezenfelül meghonosították Afrikában, és az USA déli részeiben, Arizonában és Texasban is, ahol például „megszökött” a kertekből és erősen elterjedt, mint évelő gyomnövény.
Canchalagua a perui neve, a növényt az Andokban élő kecsua őslakosok nevezték el így. Ők már régóta használták ezt a növényt, mint hatékony vértisztító szert. Általában az egész növényt felhasználják, feldarabolják és mind a friss, mind a szárított növényből készítenek főzetet . Külsőleg és belsőleg is használják sokféle bőrprobléma kezelésére, beleértve az ekcémát, dermatitiszt, és a pattanásokat is. Úgy gondolják, hogy a fenti tüneteket elsősorban a méreganyagok keringése a véráramban okozza. A canchalaguát használják természetes orvosságként azok számára akik ezekkel a problémákkal küzdenek.
Perui gyógynövény rendszerek szerint a canchalagua köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, emésztésre ható, növény valamint kapilláris tonik, vizelethajtó, és hipoglikémiás hatású is. Alkalmazzák mint gyógynövényt a máj és a vese problémák, a malária, a cukorbetegség, allergiák, gombás fertőzések, prosztata gyulladás, emésztési zavarok és a bélgáz, reuma, és a különböző bőrbetegségek, mint például acne, dermatitis és ekcéma kezelésére is. Úgy gondolják, hogy segít szabályozni a hormonháztartást és a bőr zsírtartalmát, ami a fiatalkorúaknál a pattanások és mitesszerek kialakulásának fő okozója.
Figyelembe kell venni, hogy jó vizelethajtó, így sokszor használják különböző vesebetegségek esetén, beleértve a húgyúti fertőzéseket is. Analgetikus hatása révén csökkenti a vesefájdalmakat. Nyugtató teája enyhíti a hányingert és gyomorfájást, általános emésztéssegítő.
Argentínában a növényt természetes antibiotikumként, jellemzően húgyúti fertőzések, légúti fertőzések, a hasmenés, valamint sebek antiszeptikus ellátására használják. Kenyában pedig többnyire emésztési rendellenességek, különböző bélrendszeri panaszok és gyomorfájás orvoslására, több dél-amerikai országban a canchalaguát megszárítják és a porrá őrölt növényt szétszórva használják a házban, hogy elűzzék vele az élősködő rovarokat.
Honosítását követően a canchalaguát Észak-Amerikában gyógynövényként regisztrálták a Materia Medica-ban, amelyet az American Journal of Pharmacy 1885-ben adott ki először, anisillo cimmaron néven ( mexikói elnevezése ). Itt a növény erős görcsoldó hatását emelték ki.
A canchalagua tartalmaz germacranolideket, heliangolideket, szeszkviterpén-laktonokat, flavonoidokat nagy mennyiségben és kén-vegyületeket. A növény gyulladáscsökkentő hírnevét a szeszkviterpéneknek köszönheti. A canchalaguában talált costunolide-ról már dokumentálták, hogy gátolja az NF-kappa B képződését (ez egy kémiai anyag amely részt vesz a gyulladásos folyamatok kialakulásában a szervezetben). A costunolide-ról azt is dokumentálták, hogy elnyomja a nitrogén-oxid termelését, amely elismerten a közvetítője és szabályozója a gyulladásos reakcióknak. Kísérletekben kimutatták, hogy csökkenteni képes a vércukorszintet és koleszterin szintjét, illetve toxikus bizonyos tumoros sejtek esetében.
A canchalgua régóta ismert az Egyesült Államokban, mint természetes görcsoldó. Ez összefüggésben lehet a pectolinarigenin nevű hatóanyagával, amelynek esetében beszámoltak görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatásokról is.
Az eddig azonosított növényi vegyületek a canchalaguában a következőek: chromolaenide, chromolaenolide, costunolides, ditiin, eucannabinolides, germacranolides, heliangolides, hiyodorilactones, loliolide, nerols, pectolinarigenin, santhemoidin, schkuhrianol, schkuhrins, schkuhripinnatolides, schkurianol, thiarubrine, tiofén, tridecapentayne, és zaluzanin C.
A canchalagua hagyományos használatát antimikrobiális szerként a különböző fertőzések esetén „in vitro” vizsgálatok már alátámasztották. Bebizonyosodott, hogy aktív ellenanyaga számos gomba, élesztő és penész törzsnek és elsősorban leveleiből készült anyagok mutattak igen nagy antibakteriális aktivitást is.
A canchalaguát több országban használják, minta malária hagyományos orvosságát. Egy laboratóriumi vizsgálat során, amelyet 2000-ben, bolíviai kutatók végeztek arról számoltak be, hogy etanolos kivonata hatásosan alkalmazható maláriás fertőzés kezelésére.
Messze a legnépszerűbb a canchalagua használata Peruban, annak vértisztító és emésztésre gyakorolt jótékony hatása okán. Ez egy nagy tekintélynek örvendő és elismert gyógynövény erre a célra. A keringő vérben megtalálható toxinok a különböző bőrproblémák megjelenéséhez társulhatnak, ahogy az gyakran okozója például a fiatal és felnőttkori akne, dermatitis és ekcéma kialakulásának. Igen jó vértisztító és méregtelenítő hatása miatt a canchalagua mind külsőleg mind belsőleg kiválóan alkalmazható ezekben az esetekben. Fokozza a bőr kapilláris keringését is. Míg a canchalagua igen jól ismert a perui gyógyászatban, az amerikai és európai fogyasztók nagyon keveset tudnak erről a hatékony gyógynövényről. Ahogy egyre több természetes test és arcápoló termék kerül a piacokra, a canchalagua számos ilyen termék hatóanyagaként jelenik meg, mint egy új és hatásos anyag a természetes terápiás bőrápoló termékek sorában.
Erős méregtelenítő, vér és májtisztító hatása révén kiválóan alkalmas az allergiás tünetek kezelésére is.
Ismert ellenjavallata illetve gyógyszerkölcsönhatása nincs.
Felhasználási javaslat:
Kúraszerűen 2-3 x 1-2 kapszula naponta