Noni

Noni ( Morinda citrifolia ) A polinéz törzsi gyógyítók 2000 éve használják láz, gyulladás, hasmenés, szorulás, állatharapás, rovarcsípés és számos betegség kezelésére. Komoly immunerősítő hatása van. A hasonló tualjdonságokkal rendelkező perui őserdőben is elkezdték a növényt termeszteni, így az már nem csak drága Tahiti kiváltság. Az utóbbi évtizedek kutatásai sikerrel azonosították a gyümölcs jó néhány […]

Mulungu

Mulungu ( Erythrina mulungu ) Brazíliában már régóta használt természetes feszültségoldó, melyet újabban díszfaként is ültetnek. 10-20m magasra is megnő, tavasszal az egész növény bíborvörös virágokba burkolózik. A fát a helyiek „korallvirágú”-nak is nevezik, mivel színe a narancsvörös korallokéra emlékeztet. Az amazóniai őserdő brazil részén a leggyakoribb, de helyenként megtalálható Peruban is. A latin-amerikai hagyományos […]

Moringa

Moringa (Moringa oleifera) A Moringa nemzetségbe tartozó csodafa további nevei többek közt dobverőfa a dobverőre emlékeztető termése miatt, lóretekfa tormaként fogyasztható gyökerei miatt. A fa gyors növekedésű, magassága 10 méter körüli. Koronája ernyő alakú, levelei aprók, 2-3-szor szárnyalt virágja fehér vagy piros színű, termése meglehetősen hosszú, mogyoró nagyságú magokkal bőven teli. Magvai hosszú, dobverő formájú […]

Mate

Mate  (Ilex paraguariensis) A Mate a magyalfélék családjába tartozó, megjelenésében a magyalra emlékeztető trópusi-szubtrópusi örökzöld növény. Dél-Amerikában őshonos fafaj. A mate leveleiből készül a mate tea, melynek magas az ásványi anyag és vitamitamintartalma. Ez a zöld teákhoz hasonló, de annál táplálóbb ital lassan, de egyre szélesebb körben kezd elterjedni a világon, így hazánkban is. A […]

Mangó

Mangó ( Mangifera indica ) A mangófa önbeporzó növény. Több fajtája létezik, melyek méretei a szilvától egészen a dinnyéig megtalálhatóak. Származási helyét a szakirodalom Indiában jelöli ahol több mint 4000 éve termesztik, de manapság Brazília vált az egyik legnagyobb termőterületévé. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának. A mangófa (Mangifera indica) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába […]

Manayupa

Manayupa (Desmodium mollicum) A manayupa egy perui növény, őshonos élőhelye elsősorban az Andokban, 1000 – 3200 méter közötti magasságban található, de fellelhető Brazília bizonyos területein is. Kúszó jellegű gyógynövény legfeljebb 1 m magas, évelő, pillangó-szerű, világos lila virágokkal. Termése hüvelyszerű úgynevezett loment, zöld, lapított, vese alakú magokat tartalmaz. Gyógyászati célra szárított leveleit és szárát alkalmazzák. […]

Marco

Marco ( Ambrosia peruviana ) Peruban, az Andokban 2700-3300 m közötti magasságban nő. Egynyári, bokros növény igen intenzív aroma, illat jellemzi. Hosszú, akár 2 méteres szárait finom szőrszálak borítják, a levelei oválisak, akár 10 cm hosszúak is lehetnek, fehér vagy halványsárga a virága. Gyógynövényként elsősorban föld feletti növényi részek használatosak. Fontos alkotórészek: illóolajok, alkaloidok, monoszacharidok, […]

Macskakarom

Macskakarom, UÑA DE GATO – Uncaria tomentosa (Vilcacora, Cat’s Claw) A macskakarom, egy már Európában is bejegyzett, az Amazonas hegységeiben és folyópartjain, a brazil és perui őserdőkben honos növény. Igen hosszú időre van szüksége a növekedéshez, érettséghez. Nem ritka, hogy a macskakarom több mint húsz év alatt éri el teljes méretét, ami elérheti akár a […]

Maca

Maca (Lepidium meyenii, perui zsázsa ) Az Andok lejtőin termelik 4000 méter feletti magasságban, és már évezredek óta használják a Peruiak (Perui Ginzengnek). A tudományos kutatások szerint gazdag forrása a kálciumnak, magnéziumnak, foszfornak, de található benne még jód, mangán, réz, cink és szelén, valamint B-vitaminok, C-vitamin és D-vitamin, vas, jód, szénhidrát, fehérje, eszenciális zsírsav is, […]

Lapacho

Lapacho, Tahuari, Pau D’Arco ( Tabebuia impetiginosa ) Az inkák csodaszere, mely egy immunstimuláló, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító tea. Nem tartalmaz csersavat, így nem terheli a gyomrot, akár kúraszerűen hosszabb ideig is alkalmazható. A brazíliai őserdőkben élő vörös vagy bíbor lapacho fa kérgének (kambiumának) jótékony hatását Dél-Amerika indiánjai már évszázadok óta ismerik. A kéreg belső rétegéből készülő […]